Egy éve is már, hogy Bambikámtól egy nagyon szagos könyvet kaptam, és el is olvastam menten. Ez volt a Parfűm - Egy gyilkos története Patrick Süskind tollából. Szerettem, és nem csak az izgelmes történet vagy az aprólékos lélekábrázolás miatt, hanem azért, mert ráirányította a figyelmemet egy olyan érzékszervre, amit ritkán foglalkoztatok igazán. Az orromra. Pedig a szagok, ahogy egyébként a regényből is kiderül, igen fontos szerepet töltenek be életünkben.
--
Ma a próbateremben egyszerre csak megcsapta az orrom egy illat. Ismerős és kedves szag volt. Valahonnan régről. A náthától beszűkült orrjárataimon át, felülemelkedve a saját és a többiek testszagán, legyűrve a padló hipós felmosójának maradványait ott volt, és virágzott az illat. Virágzott, mert akkor már éreztem ez valamiféle virágillat. Először arra gyanakodtam, hogy a saját narancsvirág illatú tusfürdőmet érzem. De ez valahogy krémesebb volt, és mégis erőteljesebb. Olyan volt, mint a vajba mártott fehér fürtű jázmin, vagy rózsa. Legalábbis ilyen gondolataim támadtak. Aztán rádöbbentem: gardénia.
Bambika hosszú időn át használt gardénia illatú testápolót és tusfürdőt. Utána mindig krémes bársonyos és nagyon elegáns pára burkolta be. Olyan volt, már amennyire emlékszem, mintha fehér virágszirmok burkolták volna be mindenütt, mintha felöltözött volna az illattal.
--
Nem tudom, mié vagy kié volt az illat. Csak azt tudom, hogy miután megéreztem semmire nem tudtam úgy igazán figyelni. Mibőlk állt össze, honnan keveredett az orromba, nem tudom, csak azt , hogy az emléket előhozta.
--
Ma a próbateremben egyszerre csak megcsapta az orrom egy illat. Ismerős és kedves szag volt. Valahonnan régről. A náthától beszűkült orrjárataimon át, felülemelkedve a saját és a többiek testszagán, legyűrve a padló hipós felmosójának maradványait ott volt, és virágzott az illat. Virágzott, mert akkor már éreztem ez valamiféle virágillat. Először arra gyanakodtam, hogy a saját narancsvirág illatú tusfürdőmet érzem. De ez valahogy krémesebb volt, és mégis erőteljesebb. Olyan volt, mint a vajba mártott fehér fürtű jázmin, vagy rózsa. Legalábbis ilyen gondolataim támadtak. Aztán rádöbbentem: gardénia.
Bambika hosszú időn át használt gardénia illatú testápolót és tusfürdőt. Utána mindig krémes bársonyos és nagyon elegáns pára burkolta be. Olyan volt, már amennyire emlékszem, mintha fehér virágszirmok burkolták volna be mindenütt, mintha felöltözött volna az illattal.
--
Nem tudom, mié vagy kié volt az illat. Csak azt tudom, hogy miután megéreztem semmire nem tudtam úgy igazán figyelni. Mibőlk állt össze, honnan keveredett az orromba, nem tudom, csak azt , hogy az emléket előhozta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése