2007. november 15., csütörtök

Szürke, borongós

Sok mindent feltételez az ember fia, ha havazást igérnek, de ezt a szmöttyedék időt nem hiszem. Az egyik diák a suliban még sosem látott, havat, és azért késett, mert muszáj volt hogy ezt a keveset kipróbálja. El volt varázsolva. Hát még akkor, amikor mondtam, hogy a hegyen talán több is megmarad belőle (mit több, egyátalán). Lehet, hogy csak a mértékegységeken kell finomítani és máris pontosabb az eredmény (értsd. érzés, élmény, viszony stb.)
Tegnap egy kiváló helyen voltunk Bambival. Érdemes erre a jelzőre nem csak azért, mert kiváló építészeti átgondoltsággal készült és belső tere letisztult és egységes. Nem is csak azért mert a kávéja enyhén pörkölt olasz szemekből készül, és gondos útókezelést kap (főzés, tejhab-pakolás, méz csurgatás, stb.). Hanem azért is mert ez a neve. Csak így egyszerűen: kiváló, akarom mondani excellent.
Első nekifutásra kicsit fellengzősnek és hivalkodónak gondoltam az elnevezést, de meghajlok az empíria előtt. Odabenn a meleg barna színek dominálnak és a padló márványos foltjai is izgalmas mintákba keverednek. A radiátort másutt elrejteni kívánó igyekezet itt nincs, és a fűtőtestek mint kis kandallók állnak az oldalfalak kőkereteiben. Határozott és végiggondolt szín és anyaghasználat a bútorok esetében is elmondható, sőt még a székek huzata esetében. A mosdó felé vezető kis alkóv valódi szépség; hatalmas tükör barokkos keretben, alatta asztalka, melynen virágok (ezúttal zöld alapon vörös foltos flamingók). Mint valami elegáns óvilági kávézó, mondhatnánk. Ja, kérem, ez egy elegáns óvilági kávézó, ahol ügyelnek arra is, hogy a mosdóban minden feladatra megfelelő és elkülönülő papír kerüljön.
A bécsi melange pedig az egyik legjobb volt, amit a városban ittam (na, azért a Semiramis moccája se kutya). Pincérnőnk kedves volt és alapos, bár az idegen szavak tanulásával még lesz némi gondja, és kukacoskodóbb kedvemben biztos be is szólok. Mégis a hely hangulata megakadályozta, hogy ilyet tegyek. Inkább csak kortyoltam a méztől édes, tejhabos csodát, és merengve bámultam a Kossuth teret, a hömpölygő embertömeget a széles üvegen át. Ilyenkor, ha nem figyelek oda, igazat adok Márainak, hogy, dekadencia ide vagy oda, polgárnak lenni jó.
Most a suli géptermében lopom a napot, és kiváncsian várom, hányan jönnek el megnézni a Faun labirintusát. Tipp? Én háromra szavazok az olaszos kollegával a technikussal és velem együtt...

>>Bréking nyúz et 16:54! Három diák is eljött.<<

Nincsenek megjegyzések: