Nosztalgikus reggeli az ilyen. Valamiért a csemegeuborka és a kolbász párosa egy szendvicsen a gyermekkorom idézi. Biztos benne van az, hogy a Nagyim, aki a legtündéribb nagyik egyike volt amíg élt, sokszor készített katonákat nekem. A katona egy akkorka darb kenyér, amire épp' egy karika kolbász és egy szelet uborka fér rá. Miniszendvics, vagy ahogy a spanyolok hívják, tapas. Ezeket a katonákat gyártotta nekem villámsebesen az én nagymamám, amikor nála voltam reggeli időben. Én pedig versenyeztem, hogy vajon hamarabb meg tudom e enni, mint amilyen gyorsasággal ő elkészíti őket. Nyilván ez egy ügyes trükk a nem vagy keveset evő, vagy ilyennek hitt unoka feltáplálásában. De akkoriban nem gondoltam bele ebbe, csak faltam a katonákat.
Ma ízhatásra ilyen reggelit készítettem. És ez egy kicsit visszahozott abból az időből, amikor még lábujjhegyre kellett állnom, hogy kezet moshassak, vagy amikor még nem ért le a lábam a székről, miközben a citromos tea gőze mellett katonákat faltam.
Nosztalgikus az idő. A hétvégén három temetőben voltam. Egyre több virágot kell kivinni, egyre több sírt meglátogatni, egyre újabbakat. Meg ilyenkor így évfordulók tájékán amúgy is hajlamosabb vagyok összegezni és mérlegelni. Hiába a pezsgő, a társaság a társasjáték (amit ezúton is köszönök Bambikának!), azért csak elmerengek, hogy honnan hová, eddig és ezután. A dolgokkal alapvetően elégedett vagyok, és elfogadom a megváltoztathatatlanokat, de aki ismer tudja hogy alapvetően semmivel sem elégszem meg. Mellesleg épp most énekelték Amorf Ördögék, hogy:
Ma ízhatásra ilyen reggelit készítettem. És ez egy kicsit visszahozott abból az időből, amikor még lábujjhegyre kellett állnom, hogy kezet moshassak, vagy amikor még nem ért le a lábam a székről, miközben a citromos tea gőze mellett katonákat faltam.
Nosztalgikus az idő. A hétvégén három temetőben voltam. Egyre több virágot kell kivinni, egyre több sírt meglátogatni, egyre újabbakat. Meg ilyenkor így évfordulók tájékán amúgy is hajlamosabb vagyok összegezni és mérlegelni. Hiába a pezsgő, a társaság a társasjáték (amit ezúton is köszönök Bambikának!), azért csak elmerengek, hogy honnan hová, eddig és ezután. A dolgokkal alapvetően elégedett vagyok, és elfogadom a megváltoztathatatlanokat, de aki ismer tudja hogy alapvetően semmivel sem elégszem meg. Mellesleg épp most énekelték Amorf Ördögék, hogy:
Élj a mának, ne a mamának!
Mutass fityiszt a belvilágnak!
Költs a nőkre, legyél sportos,
Felkészült és nagyon hangos!
Élj a mának, ne a mamának!
Ments a vízből katicákat!
Ne légy finnyás, együnk sötétet!
Keressünk a Marson közértet!
Mutass fityiszt a belvilágnak!
Költs a nőkre, legyél sportos,
Felkészült és nagyon hangos!
Élj a mának, ne a mamának!
Ments a vízből katicákat!
Ne légy finnyás, együnk sötétet!
Keressünk a Marson közértet!
Fejek fel, és mosoly. Mert, ha valamikor tíz éve az APEH nem kúrja el az adóazonosító jelem, akkor már talán utalták volna a szeptemberi és októberi fizumat. Ami nem gáz mert végülis a szülinapra kapott ajándékokra szánt pénz elkölthető megélhetésre is... :o)
Még jó, hogy a két másik munkahelyem, ahol persze negyed ennyit sem keresek legalább nem szórakozik ilyesmikkel és kifizet. És végülis süt a Nap is.
Összeszedem magam és elzúzok a suliba. Igen, oda, ahol nem fizetnek a munkámért... :o)
Bréking nyúz 13:10: A fizetést póntlólagos utalással a napokban eljuttatják a számlámra. Juppííí!
Még jó, hogy a két másik munkahelyem, ahol persze negyed ennyit sem keresek legalább nem szórakozik ilyesmikkel és kifizet. És végülis süt a Nap is.
Összeszedem magam és elzúzok a suliba. Igen, oda, ahol nem fizetnek a munkámért... :o)
Bréking nyúz 13:10: A fizetést póntlólagos utalással a napokban eljuttatják a számlámra. Juppííí!
1 megjegyzés:
Hát még egyszer nagyon boldog születésnapot! Majd legközelebb hagylak nyerni a Condottiere-ben, ha csak ketten játszunk, (mert különben meg mindenkit elpicsáz a Tomi :) ).
A Dark Ages kockáidra meg kifejezetten féltékeny vagyok! :D
Megjegyzés küldése